Hónapok óta tart, és egyre feszültebb a migrációs válság az EU és Belaruszia határvidékén. A legfrissebb hírek szerint a lengyel hadseregnek vízágyúkat kellett bevetnie az agresszív tömeg ellen, amely át akarta törni a védműveket.

Brüsszel, azon kívül, hogy újabb szankciókat helyezett kilátásba Belarusziával szemben, érdemi segítséget nem nyújtott az uniós határok megvédéséhez. Az pedig megmosolyogtató, hogy azzal vádolja Alekszandr Lukasenkót, hogy az unióba történő könnyű belépés ígéretével csapja be és csalja a lengyel, lett és litván határra a migránsokat.

Félreértés ne essék, a vád megalapozottnak tűnik, de azt is be kell látni, hogyha az Európai Bizottság, megannyi liberális tagállami vezető, „emberi jogvédő” szervezetek tucatjai és a többi – nem szajkózzák éveken át azt, hogy a határokat meg kell nyitni a bevándorlók előtt, akkor a belarusz rezsim hiába győzködné őket.

Ha az EU a 2015-ös migrációs válság elején világossá tesz – úgy ahogy azt akkor egyedüliként a magyar kormány tette –, hogy semmilyen formában nem támogatja a sokezer kilométerről érkező ilyen-olyan emberek tömeges és ellenőrizetlen befogadását, most nem lenne mire hivatkoznia az illegális bevándorlást szervező ügynököknek (legyenek azok belaruszok vagy bármilyen nemzetiségűek).

Ha Brüsszel a szélsőliberális NGO-kal és kormányfőkkel karöltve nem a Soros-terv végrehajtásán fáradozik, hanem magyar javaslatra visszafordítja az illegális migránsokat, megerősíti a határait – ahol kell kerítést épít, hozzájárul a védekezés költségeihez stb. – és kimondja, hogy

a menedékkérők alapvetően az első biztonságos országban kötelesek oltalmat keresni, és az első biztonságos ország mondjuk Szomáliából nézve bizonyosan nem Németország, de nem is Itália;
de legalább azt, hogy a menedékkérőknek a tagállamok nagykövetségén kell benyújtaniuk a kérelmüket,

akkor most nem lehetne tömegekkel elhitetni: tárt karokkal, és persze jókora segélyekkel várják őket az Unióban.

De nem. Brüsszel nem ezt az utat választotta. Ahelyett, hogy erőt mutatott volna, Magyarországgal kezdett erősködni: egy fillért nem adott a határvédelemre, bezáratta a tranzitzónákat, és mindenféle embertelenséggel vádolta a magyar kormányt, ami csak azt tette, amit az európai emberek többsége is elvárt volna a felelős vezetőiktől, azaz érvényt szerzett a nemzetközi jognak és megvédte a határait.

A belarusz határvidéken kialakult migrációs krízisért ennyiben tehát Brüsszelt is terheli a felelősség. Ha te is így gondolod, oszd meg ezt a posztot!