Nektek mi jut eszetekbe, ha azt a szót halljátok, privatizáció? Nekünk a baloldal gátlástalan nyerészkedése.

Most, amikor a hataloméhes Gyurcsány-helytartók megint teli szájjal szidják a rezsicsökkentést, érdemes felidézni, hogy az ő legnagyobb érdemük éppenséggel az állami vagyon csökkentése volt.

A szocialista kormányok tízezer milliárd forint értékű nemzeti vagyont hordtak szét, Gyurcsány Ferenc igazi rablóprivatizációt folytatott, amelynek során a nemzetstratégiailag kiemelt vállalatok több mint kétharmadát magánkézre játszották: az energiaszektort, a nagy állami cégeket, bankokat, közművállalatokat, erőműveket, állami ingatlanokat és a földeket is.

2002 és 2010 között a balliberális kormányok nagyjából 190 társaság állami tulajdonhányadát értékesítették, hogy politikai hatalmukat gazdasági befolyássá mentsék át.

A közművek magánosítása pedig oda vezetett, hogy irgalmatlanul megdrágultak a szolgáltatások.

A Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején összesen tizenötször (!) emelték az energiaárakat, így 2010-ben mi fizettük az EU-ban a legdrágább áramot és a második legdrágább gázt. Mindezt úgy, hogy a 2002-es választási kampányban külön megígérték, hogy nem lesz gázáremelés.

Nekik fikarcnyit sem számított, hogy a családok közben rosszul jártak. És nem számít most sem, hiszen a baloldal most is a piaci árszabályozáshoz való visszatérést, vagyis a rezsicsökkentés eltörlését követelik a parlamentben.

A nemzeti kormány ezzel szemben visszaszerezte az állami vagyont, racionalizálta a termelést és az ellátást, így ma a szolgáltatás gyakorlatilag nonprofit módon működik, alacsonyan tartva a lakosság terheit.

Magyarul, a közművek visszavétele tette lehetővé, hogy hatósági árakkal véget vethessenek az emberek kizsákmányolásának. Az Orbán-kormány rezsiharcának köszönhető, hogy most mi fizetjük a legolcsóbb gázt, és a második legolcsóbb áramot Európában. Úgy, hogy közben nincs is saját energiaforrásunk. Jó, mi?

Ma Bécsben vagy Berlinben kétszer-háromszor annyit fizetnek az emberek a villanyért, a gázért, mint Budapesten, Svédországban pedig az itteni gázár nyolcszorosát fizetik.
Ha nem lenne rezsicsökkentés, minden magyar család évi 400 ezer forinttal költene többet a számlákra.

Ha nem lenne rezsicsökkentés, a kormánynak nem lenne befolyása az árakra.

Ha nem lenne rezsicsökkentés, léket kapna a nemzeti önrendelkezés, és a külföldi nagytőkéseken múlna, hogyan élnek a magyar emberek.

Ha pedig csorbát szenved a nemzeti szuverenitás, oda az ország függetlensége.

Mi nem akarjuk, hogy Brüsszel vagy a külföldi érdekeltségű multik dróton rángassák a magyar kormányt, és elgáncsolják a családok érdekeiben és védelmében meghozott, egyébként rendkívül sikeres intézkedéseket. Ha te is egyetértesz ezzel, akkor segítsd a kormány rezsiharcát azzal, hogy megosztod ezt a bejegyzést.

Hívjuk fel együtt a figyelmet arra, hogy a stratégiai ágazatokban kulcsfontosságú a hazai, állami tulajdoni többség. És kövessétek az Aktuális többi cikkét is a Facebookon.

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média