Emlékeztek? A rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetés volt az első Békemenet 2012. január 21-én. Félmillió ember demonstrált a kormány mellett.

Most, október 23-án is hasonló tömegre számítanak, és azt remélik, hogy a békés tömeg nemcsak a meneten, hanem majd 2022-ben a választásokon is részt vesz. A nyolcadik Békemenet október 23-án a Műegyetem elől indul és az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára, a 2006-os rendőrterror helyszínére érkezik, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond majd ünnepi beszédet.

De kanyarodjunk vissza a második Orbán-kormány időszakára, illetve arra, miért szervezett a kormány mellett tömegdemonstrációt a Civil Összefogás Fórum (CÖF).

A választ maga a kormányfő adta meg később. Orbán Viktor azt mondta, hogy volt ekkoriban Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is." A miniszterelnök szerint, ha akkor nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna ki több százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, akkor még az is lehet, hogy politikai értelemben valóban nem élte volna túl a kormány ezt az időszakot.

A támadás Brüsszelből jött, mert az Európai Unió hatalmi elitje nem akarta elfogadni a polgári kormány politikáját, amelynek lényege az volt, hogy az adófizetők helyett a bankokra és a multinacionális vállalatokra terheljék a balliberális kormányok által hátrahagyott válság kezelésének terhét.

Fritz Tamás politológus, menetszervező is azon a véleményen volt, hogy a januári menet bebizonyította, egyetlen kormány sem ér sokat civil támogatás nélkül. Orbánnal – mondta akkor Fritz – másképp beszéltek Brüsszelben, miután láthatóvá vált tömeges támogatottsága.