A harmadik köztársaság legnagyobb válságát idézte elő Gyurcsány Ferenc a hírhedt őszödi beszédével. Hogyan került nyilvánosságra a hazugságot piedesztálra emelő, trágárságokkal tűzdelt beszéd? Hogyan következett be az annak nyomán kialakuló tüntetésekre adott példátlan, diktatúrákra jellemző rendőrterror? Hogyan derült ki hogy ezért is Gyurcsány a felelős? Időrendben mutatjuk be a 2006-os eseményeket.

Május 26-án a választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. Gyurcsány Ferenc itt mondta el programbeszédét, világossá téve: az elmúlt két évben kormányzás helyett
hazudtak az ország valós gazdasági helyzetéről, és százmilliárdos megszorításokra lesz szükség.
Ennek megfelelően a balliberális kormány több hullámban növelte a rezsidíjakat – a gáz árát első körben harminc százalékkal –, emelték az adókat, bevezették a húszszázalékos kamatadót, 15-ről 25 százalékra emelték a kisvállalkozókat terhelő adókat, megszüntették a lakáshitel után járó adókedvezményt.

Szeptember 17-én a beszéd egy részletéről készült hangfelvételt ismeretlenek eljuttatták az Origónak, az Indexnek, az RTL Klubnak és a Magyar Rádióhoz. Utóbbi a 16 órás hírekben idézett belőle. Gyurcsány Ferenc több esti interjúban is egyértelművé tette, hogy nem fog lemondani és nem gondolja másképp a májusban mondottakat. A beszéd teljes legépelt szövegét aznap este feltették a miniszterelnöki blogra is.
Még aznap délután és este Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, a tiltakozók a miniszterelnök lemondását követelték. A rendszeres tüntetések a Kossuth téren 2006 november elejéig tartottak.

Szeptember 18-án este a tüntetésen megjelentek egy csoportja megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát is. Több mint 100 rendőr és 50 tüntető sérült meg.

Szeptember 18-án jelentette ki nyilatkozatában Sólyom László államfő, hogy Gyurcsány morális válságot okozott az országban beszédével.

Szeptember 19-én egy tv-s interjúban Gyurcsány elismerte: a demonstrációk alatt utasításokat adott a rendőrségnek. Pedig az akkori rendőrségi törvény szerint a miniszterelnök csak a rendészeti miniszter útján adhatott volna utasítást, közvetlenül nem.

Október 1-jén a Fidesz jelentős győzelmet aratott a helyhatósági választásokon.

Október 6-án az Országgyűlés 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak.

Október 23-án az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre, és a Bajcsy-Zsilinszky úton össze is csaptak a tüntetőkkel, aki torlaszként az útra tolták a Városháza parkban kiállított korabeli 1956-os járműveket, köztük egy T–34-es tankot, amelyet be is indítottak. A Fidesz közben az Astoriánál tartotta saját ünnepi rendezvényét. A rendőrök a Fidesz-gyűlés résztvevői felé szorították a Deák térről a tüntetőket. A demonstrálók így összekeveredtek a fideszes rendezvény távozóban lévő résztvevőivel. A kora hajnalig tartó tömegoszlatás során sokan súlyosan megsérültek: több tüntetőt meglőttek, volt, aki ezen az éjszakán vakult meg, mert lövedék találta el a szemét, másnak a keze sérült meg, sokakat pedig nagyon megvertek.