Minden korábbi optimista elemzői várakozást meghalad a magyar gazdaság második negyedéves bruttó hazai összterméke azaz a GDP. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint 17,9 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Ez különösen erős adatnak számít úgy, hogy az előző negyedévhez képest ez további 2,7 százalékos növekedést jelent a kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

A nyers adatokon túl persze a legtöbb sajtótermék elfelejti megemlíteni, hogy a GDP nem magától termelődik, hanem annak két összetevője mindenképpen van: az első és legfontosabb elem, hogy a magyar emberek minden nehézség ellenére tudnak és akarnak is dolgozni, és nem segélyből szeretnének élni.

A másik pedig, hogy a magyar kormány gazdasági válságkezelése ismét sikeresnek bizonyult, annak ellenére is, hogy a teljes baloldal összeomlással és hosszan elnyúló, mély gazdasági válsággal riogatott, ahogy azt 2010 óta minden alkalommal teszik.
Az elmúlt másfél évben is számtalanszor hallhattuk a baloldal “sztárközgazdászaitól”, hogy most már tényleg közelít az orbáni unortodox gazdaságpolitika vége és vissza kell térni a segélyezés, a politikai zsarolóhitelek (EU, IMF) és progresszív adópolitika (leánykori nevén adóemelések) világába. De ahogy érdeklődés hiányában az eddigi világvégék is elmaradtak, úgy szálltak el a szélben a Petschnig Mária Zita-próféciák is.

A közel 18 százalékos növekedés 0,7 százalékponttal haladja meg az utolsó, válság előtti negyedév gazdasági teljesítményét, ami azt jelenti, hogy a nemzetközi elemzői várakozásokhoz képest a magyar gazdaság fél évvel korábban érte el válság előtti szintjét, és úgy néz ki, hogy jó másfél évvel korábban áll talpra, mint ahogy a világgazdaság rendeződni képes a korábbi állapotára.

Ez pedig egybecseng azzal, amit a kormány még bőven a koronavírus-válság alatt képviselt, miszerint a járvány okozta gazdasági bezuhanás idején sem szabad a segélyezés, vagy egyenesen a feltétel nélküli alapjövedelem kecsegtető zsákutcájába kanyarodni, hanem éppen ellenkezőleg, munkahelyteremtő beruházásokkal és a válság utáni mielőbbi visszapattanást célzó, önellátást erősítő fejlesztésekkel kell visszatérni a megváltozott világgazdasági környezetbe, tehát a kanyarban kell előzni.

A mostani kiugró növekedési adathoz hozzájárul, hogy Magyarország az EU-ban a legtöbb vakcinatípus alkalmazásával, a gyors és magas átoltottságnak köszönhetően elsőként tudta újraindítani az életet. A boltok, az éttermek, a szolgáltató- és a vendéglátóipar újraindításával pedig több száz milliárd forintos többlet áramlik a magyar gazdaságba. Ehhez persze elengedhetetlen volt, hogy a kormány adócsökkentések formájában lemondjon az állami bevételek egy részéről, de a reálbérek nagyjából 5 százalékos növekedésével ez gyakorlatilag közvetlenül tudott érvényesülni a fogyasztásban.

Tekintettel arra, hogy a kormány a válság előtt és alatt is a beruházásokra és munkahelyteremtésre koncentrálta a forrásokat, a gazdaság növekedésének dinamikájában a következő negyedévekben is hasonló adatokra számíthatunk, így szinte biztos, hogy a júniusi csúcs foglalkoztatási adatok után Orbán Viktor azon ígérete is teljesül, hogy kilábalva a koronavírus-válságból, Magyarországon a kormány több munkahelyet teremt, mint amennyit a járvány tönkretett.