Őszi Kapolcsi Vásár
2009 óta foglalkoztatási és szociális szakpolitikusként követem nyomon az évente esedékes minimálbér-tárgyalásokat, melyet a munkavállalók és a munkaadók folytatnak egymással, a Magyarország Kormánya facilitálása mellett.
Ugyanennyi ideje hallgatom a hazai baloldali és a nyugati politikusokat, akik szerint Magyarországon nem hallgatják meg a szakszervezeteket. Egyébként ez a vád szerdán az Európai Parlamentben is elhangzott Martin Schirdewan szájából, aki a szélsőbaloldali The Left frakciójának vezetője. (Zárójelben, az Orbán Viktortól kapott választ nem tette ki az ablakba.)
Ahogy 15 éve mindig, most is bőszen tárgyalnak egymással a felek. Úgy néz ki, a tavalyi történelmi jelentőségű megállapodást (a minimálbér 15%-al, a garantált bérminimum 10%-al emelkedett, amit előrehoztak már 2023 .decemberére) egy újabb követi, amely most már több évre szól: a Portfolio információi szerint a rendszeres prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli bruttó átlagkereset felét (!!!) a minimálbér összege évi 12 százalékos emeléssel 2027-re éri el. A tervek szerint az alábbi ütemben fog zajlani a minimálbér emelése:
2025-ben bruttó 298 800 forint,
2026-ban 334 600 forint, míg
2027-ben 374 700 forint lenne.
Akármit is mond Magyar Péter, Dobrev Klára és a többi baloldali politikus, az elmúlt 15 év folyamatos minimálbér-emelése és a munkaalapú társadalom kiépítése megtette a hatását: míg 2010-ben uniós összevetésben még Magyarországon volt az egyik legmagasabb a szegénységnek vagy társadalmi kirekesztődésnek kitettek aránya, 2019-re ez a mutató hazánkban már a 9. legkisebb volt az EU-ban. Írd és mondd: 1 millió 341 ezer fővel csökkent a szegénységnek kitettek száma. Az arány most 18 százalék, ami alacsonyabb, mint az Európai Unió átlaga!
Meggyőződésem, hogy ezzel a többéves bérmegállapodással ez az arány továbbra is csökkeni fog. Fogyatékosságügyi államtitkárként kiemelt feladatom, hogy ennek pozitív hatását a szegénységi kockázatnak kitett egyik legfontosabb csoport, a fogyatékossággal élők is élvezzék, ennek egyik legfontosabb eszköze az, hogy őket minél nagyobb arányban alkalmazzák a munkaadók. Míg 2010-ben 16%-uk, idén már 50%-uk dolgozik. Van még tehát bőven tartalék, lehetőség, amit ki kell használnunk.
Ebben számítok Önök támogatására is!